Hogyan is tudjuk kiszárítani az újonnan megépített cserépkályha berendezésünket?

Lényeges szempont, hogy a kályha ne a fűtési szezon kezdete során legyen kivitelezve. A cserépkályha építés során kivitelezett fűtő berendezések, amelyek megépítése folyamán, méretüktől függően még 100 vagy 120 liter vizet is felhasználhatunk, mi szakemberek, a cserépkályhák kivitelezése során. A nyári időszak alatt kivitelezett kályhákból az építés folyamán alkalmazott víz mennyiség a kémény huzat alkalmazásával természetes párolgás útján el fog távozni, majd a kályhánk ki is fog száradni.

Azonban tegyük fel, hogy csupán fűtési szezon elejére kiviteleződik a kályhánk vagy éppen az új kandalló építés folyamata, és természetesen mi rögtön fűteni akarunk a segítségével. Ilyen esetekben a hirtelen hőhatás végett a víz túl hamar, gőz formájában fog távozni majd. Ha a szárító fűtést nem megfelelő óvatossággal kivitelezzük, akkor akár visszafordíthatatlan károkat leszünk képesek okozni új kályhánk belső szerkezetét illetően.  Ez megrövidítheti a kályha életét, vagy akár teljes egészében tönkre is teheti azt.

Mikor kezdhetjük meg a szárító fűtés folyamatát?

Roppant lényeges, hogy az építést követően leghamarabb 1 hónappal lehetséges megkezdeni a szárító fűtést, addig is az ajtót résnyire nyitva szükséges hagyni, hogy a kémény természetes huzatának a segítségével mozgásban tudjuk tartani a levegőt, ennek köszönhetően szárítva a kályha belső szerkezetét. Ha a külső és belső hőmérséklet kiegyenlítődés végett néha nincs huzat a kéményben, tudunk ezen segíteni egy 100W- os izzó alkalmazásával. Ezt követően lehetséges elkezdeni a szárító fűtés folyamatát, amely lényegében csupán melegítés.

A szárítófűtés azt segíti, hogy az cserépkályha csempéiből, és az átvizesedett tégláiból el tudjuk párologtatni az építés folyamán alkalmazott vizet azáltal, hogy a kályhacsempék kívülről ne is legyenek képesek megmelegedni. Nem csupán egy egyszeri befűtést értünk ezalatt, hanem napokon át kivitelezhető melengetést olyan óvatossággal, hogy jelentős gőznyomás ne keletkezhessen a beépített anyagokban.

Hogyan zajlik ennek a menete?

Az internet bugyraiban rengetegen ezer félek éppen javasolják a kivitelezését ennek a folyamatnak. Az valóban igaz, hogy minél tovább engedjük természetes módon száradni, annál hosszabb élettartamú lesz majd a kályhánk. Még fűtési szezon kezdetleges esetében is komolyan betartandó az 1 hónap szikkasztás, csak ezt követően kezdhetünk bele a szárításba.

Az első hét során reggel és este, minden nap 1 vagy 1,5 kg vékonyra hasogatott száraz keményfát tüzeljünk el a kályhában és a tűz kialvását követően az ajtót végig hagyjuk nyitva, hogy ki tudjon szellőzni megfelelően. Majd, a második héten reggel és este elégetett fa mennyiségét emelhetjük, már akár 3 kg-ra is. A harmadik hét folyamán pedig ez már lehet 5 kg is.

Ennek a folyamán már ellenőrizhetjük a kéményünkből eltávolodó égésterméket is. A tűz leégését követően, amikor is az már nem lángol, ezáltal nem is füstölhet, és a kéményből fehér, nem átlátszó égéstermék párolog el, az annyit jelent, hogy a kályha még nem száraz, hanem amit tapasztalunk az vízgőz. Abban az esetben, ha a parázsmaradéknak nincs mit elpárologtatnia, ez a jelenség megszűnik, a kályha sikeresen kiszáradt.